A mai napig hálás vagyok, hogy nem szálltam le a buszról…

Már a buszon ültem, amikor elfogott az érzés, hogy nekem most semmi kedvem ehhez a táborhoz, inkább leszállok a buszról, és hazamegyek. Annak ellenére, hogy egész nyáron kíváncsian vártam ezt a hetet, most mégis elment tőle a kedvem. Végül azonban nem szálltam le, s a busz elindult velem együtt Esztergom felé. S bár igen kedveszegetten érkeztem meg a HEGY-re, egy fantasztikus élményben lehetett részem. Alig ismertem valakit a résztvevők közül, mégsem éreztem idegennek magam. A kiscsoport, ahova kerültem, hihetetlenül mély és komoly beszélgetésekre adott alkalmat, ugyanakkor nagyon jól szórakoztunk például a városi vetélkedő alatt. A tábor fénypontja nekem egyfelől a már említett városi vetélkedő volt, ahol mindenféle kreatív feladatot kellett megoldanunk, másrészt pedig az imaest, ahol megtapasztalhattam, mit jelent boldogan és fiatalosan kereszténynek lenni. Mindez 2014 nyarán volt, s én azóta minden évben tagja vagyok a szervezők csapatának. Számomra ez nem egy egyszerű gólyatábor. Ez a HEGY. Ami gólyaként is rengetek élményt adott nekem, s szervezőként is nagy öröm látni, hogy évről évre valami csodálatosat és maradandót alkotunk. A mai napig hálás vagyok, hogy nem szálltam le a buszról… Gyere el, légy részese Te is!

Published by

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük